Az egyetemen az Az információs társadalom pszichológiája tantárgyhoz egyik feladatként kaptuk, hogy tartsunk előadást, kb 10-15 percben. Ehhez fel kellett dolgozni legalább három tudományos cikket (elolvastam hozzá 3 könyvet, meg egy pár tudományos cikket is), vagy egy nagyobb review studyt, ami áttekinti az egy kiválasztott témával kapcsolatos korábbi kutatásokat pl: videójátékok és agresszió. A kurzus célja – többek között -, hogy megismerjük az információs társadalomban élő emberben végbemenő lélektani folyamatokat, különös tekintettel a fiatalokra.
A csoporttársaktól érdekes előadásokat hallgathattunk meg, ugyanakkor az enyém kicsit kilógott a sorból. Valószínű, hogy ez azért is volt így, mert én a segítségadás oldaláról közelítettem meg a problémákat. Ezért az én előadásom arról szólt “Hogyan segíthetünk a tizenéveseknek a közösségi média mentális egészségükre gyakorolt hatásainak kezelésében“. Az anyagot úgy készítettem el, hogy gyakorlati segítséget tudjon adni – alavetően – a szülőknek, családoknak, de a pedagógusoknak is.
Most ennek az előadásomnak a prezentációs anyagát megosztom veletek, remélhetően segítség lesz a ti számotokra is, és fel tudjátok használni a benne lévő információkat!
Szerintem nincs olyan pedagógus, aki ne készített volna már prezentációt a tanítványainak, kollégáknak, vagy akár szülői értekezletre. Talán az egyszerű elkészíthetősége miatt még mindig a PowerPoint prezentációkészítő alkalmazás a legnépszerűbb, de vajon biztosan nem követett el még senki sem hibát készítés közben? Biztosan jól ismerjük a prezentációkészítés szabályait? Sajnos konferenciákon még mindig találkozom én is olyan szemléltetésekkel, melyek zavaróak, kellemetlen érzéseket keltenek bennem. Ezeket a zavaró dolgokat, kis odafigyeléssel, minden prezentációkészítő elkerülheti! Nézzük, mire érdemes odafigyelni:
Igazítás A leggyakrabban ezzel a hibával találkozhatunk a különböző prezentációkban. Azonnal szembetűnik mindenkinek, ha az igazítások ki vannak kapcsolva (balra – középre – jobbra igazítás), sorkizárás. Ekkor a dia “szedettvedettnek” tűnik. Soha ne kövessük el ezt a hibát, mert ettől “kezdő”-nek, rendetlennek fogunk tűnni.
Méret A nagyobb nem mindig jobb. A logó vagy a címsor szembetűnése a lehető legnagyobb betűtípussal talán emlékezetes, de zavaró és kellemetlen is. A betűméret növelése helyett növeljük a térközöket, hogy minden bekezdésnél legyen némi elválasztás és szellős legyen a prezentáció.
Képek, ábrák, grafikonok Egy kép többet mond ezer szónál, néha akár százezer szót is. A látvány segíti a dia tagolását és emlékezetessé tételét. Diánként érdemes legalább egy erőteljes képi látványt alkalmazni. A jelenlegi trendek alapján törekedni kell az egyszerűségre. Felesleges nagy mennyiségű képpel színesíteni a diákat, mert a lényeget egyetlen szóval vagy képpel is át lehet adni a közönségnek.
Túlzsúfoltság Csábító, hogy hatékonyan szeretnénk dolgozni a diák számát illetően (kevés diával szeretnénk prezentálni), de ilyenkor valójában feláldozzuk a prezentációnk letisztultságát, ha túlkompenzálunk a diák információkkal való telizsúfolásával. Az egyszerűség mindig meggyőző. Ugyanez vonatkozik a különböző bemutatókra is (Prezi, SlideRocket, Google Docs Presentations, Sway, Genially). Sose vigyük túlzásba a diákon lévő információkat.
Betűtípusok és betűméret Ha az a cél, hogy lefárasszuk a közönségünket, akkor nyugodtan használjunk három- vagy többféle betűtípust egy dián. 😃 Emészthetetlenné teszi az információkat.
Ehelyett maximum két betűtípust válasszunk! Ugyanazokat a betűtípusokat használjuk az egész prezentáció során, a szövegtörzsben és a címeken is, mivel a közönségünk tudattalanul is felismer minden esetleges következetlenséget.
Ha el kell küldeni a PowerPointot, vagy PDF formátumba kell konvertálni azt, használjunk Mac és Windows szabványos betűtípust, amely minden esetben megtartja a formátumot. Ezek közé tartoznak az Arial, a Verdana, a Calibri vagy a Times New Roman betűtípusok.
Egyes vélemények szerint a Comic San és Helvetica betűtípussal írt szövegek, nem keltenek bizalmat az olvasókban, ezért ezeket érdemes mellőzni. A Baskerville viszont épp ellenkezőleg: egységesen jó értékeléseket kapott. A pszichológusok szerint ez az utóbbi betűtípus formális megjelenése miatt van.
Ha azt szeretnénk, hogy az diákon lévő információk a közönségünk legutolsó soraiban is olvashatóak legyenek, sose dolgozzunk 24-es betűméretnél kisebbel!